A 4 km hosszú tanösvény a bélapátfalvi cisztercita apátságtól indul és a Bél-kő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be. A túraúton összesen hét állomást létesítettek, melyeken tájékoztató táblák ismertetik a területen található növény- és állatvilágot illetve a környék geológiai történetét. Az út során látható sziklák a Bükk hegység földtörténetébe, szerkezetének kialakulásába adnak betekintést. A tanösvény szerves részét képezi a Bükk turistaút hálózatának. A tanösvény gyalogosan vagy kerékpárral mindenki által szabadon látogatható!
A Szarvaskő várát Bélapátfalvával összekötő régi szekérút mellett a Gilitka-patak völgyének lejtőjén épült 1750-ben a lesarkított négyzet alakú, csehsüvegboltozatos barokk kápolna. Hordozható berendezését Szent Anna napi búcsú alkalmával Apátfalváról szállították ide. Ezen a napon Bélapátfalva lakói körmenetben vonultak ki, prédikációt és misét tartottak. A kápolnát Szent Anna-kápolnaként is említik. A Gilitka kápolna 2007. évben lett teljesen felújítva. Ezt követően, 2007. július 29.-én vasárnap búcsúi szentmise keretében áldotta meg a felújított Szent Anna kápolnát Mándy Zoltán érseki helynök. Az eseményre mintegy félezer zarándok érkezett a környező településekről. A kápolna így ma már teljes pompájában várja az oda ellátogatókat. A kegyhely megközelíthető az Eger-Bélapátfalva vasútvonalon és közúton egyaránt illetve túrázva a Kéktúra útvonal mentén lehetséges. A kápolna mellett található az ismeretlen katona sírja. Bővebb felvilágosítás a műemlékem.hu honlapján található.
Ez a gyönyörű fekvésű kis hegyi tó Bélapátfalva mellett, a Bél-kő sziklás hegyoldala alatt fekszik. Korábban a cementgyárhoz tartozott Gyári-tó néven. Partján és a környező dombokon a bélapátfalvaiak nyaralóival, üdülőivel találkozhatunk. A tó és környéke kedvelt kirándulóhely, kijelölt tűzrakóhelyekkel, sátorozási lehetőségekkel, foglalt forrással, vendéglővel. A tó területe 2,3 hektár, gondozását a helyi horgászegyesület végzi. A tavon napijegy váltása után horgászni is lehet, napijegy közvetlen a tóparton található Szomjas Csuka kisvendéglőben váltható. A tóban fogható főbb halfajok: ponty, amúr, angolna, süllő, kősüllő. További információk: Berecz Zsolt - telefon: +36-30-436-0681.
Az apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. A Bél-kő lábánál fekvő apátság román stílusú temploma nemzetközileg is számon tartott műemléki és történeti nevezetesség. Védőszentje a Nagyboldogasszony. A monostor, amely mellette állott, korábban elkészült, azonban annak csak alapfalait tárták fel, amelyek egy 21x17 méteres teret zártak közre. A feltárást és a templom helyreállítását az 1960-as évek közepére fejezték be. A késő román stílusú templomot a XIV-XV. században gótikus stílusban átalakították. A nyeregtetős, háromhajós és kereszthajós templom torony nélküli. Nyugati, főhomlokzatán nyílik a nagyméretű, bélletes kapu a főhajón, fölötte a rózsaablak, a jobb oldali mellékhajóba pedig a laikus testvérek bejárata nyílik. Keleti végéhez a XVIII. században kontytetős, barokk sekrestyeházat ragasztottak. A templombelsőben a három hajó a kereszthajóval és a boltozással latin kereszt alakú teret formál. Az egyes hajókat pillérsorok választják el egymástól. A három hajónak megfelelően keleti tájolással egy fő- és két mellékoltár látható. A Szent Imre-oltár 1748-ban készült, a szószék és a hangvető XVIII. század végi copf munka. A sekrestyében az elpusztult monostor kőanyaga, 1232-ben és 1426-ban farakott kövek láthatók. Nyitva tartás: K-V 10-16 Információ: Kakuk Imre - telefon: +36-20-934-3665.
A Szalajka-völgy a Bükk hegység és az ország egyik legszebb magashegységi jellegű völgye. A természet szinte halmozza itt a szépséget, de történelmi emlékeket is rejt a vidék. A természeti értékek között tarthatjuk számon a Szalajka-patakot, a Sziklaforrást, a Fátyol-vízesést vagy az erdei tanuló-sétautat, a történelmi nevezetességek között az istállóskői ősemberbarlangot, a vidék ipari történetét megidéző Szabadtéri Erdészeti Múzeumot, a Mária-vasbányát és a közelben lévő történelmi várromokat: a tatárjárás előtti Éleskővár romjait és a Mátyás király korabeli lovagvár, a Gerennavár ma már alig felfedezhető maradványait. A völgy fő értéke a sebes folyású Szalajka-patak. A Szalajka név egy régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet. A kb. 4 km hosszú Szalajka-völgyben folyó Szalajka-patak medrét több helyen mesterségesen megduzzasztották, a tavakban pisztrángot tenyésztenek. Nyáron a keskeny nyomtávú kisvasúttal is végig lehet menni a völgyön. A szilvásváradi kisvasút 04.01-10.31-ig közlekedik. Információk a szilvásváradi kisvasúttal kapcsolatban: +36-36-355-197 és +36-36-564-004.